Napi gondolat
Az ember, engem is beleszámítva, a halasztgatások netovábbja. Seggét csak akkor emeli fel maga miatt, ha már olyan erővel kapja az élettől a pofonokat, hogy megbetegszik, vagy éppen a halal torkából húzzák ki. Addig tétlenül zuhan. Persze ennek is megvan a maga elónye. Ha a zuhanás közben, vagy a zuhanás végén ott van az, amiért mentél. Ott van? Igen ott. Csak vedd észre!
Az életed a te kezedben van. Senki máséban. Helyetted senki sem fog szeretni, mozogni, étket venni magához, lélegezni, hinni benned. Te döntöd el, mit kezdesz vele. És a döntés az a pillanat, amire figyel az egész Világegyetem. Mert akkor kérés nélkül hizza neked a legújabb tapasztalásokat. Kinek ezt, kinek azt.
Egy nagyon fontos dolog van.
Nincsen szabadság. Itt ...