Valamiért központi kérdés a decemberi ünnepsor idején az egyedüllét és a magány. És egészen betegesen cserélik össze az emberek a dolgot. Én nagyon szeretek egyedül lenni. Mindig is szerettem. Régebben a könyvekkel, aztán már teljesen önmagamban. Mindig kerestem a pillnatokat, amiket önmagammal…

Már hajnalban megszerkesztettem ezt a kis montázst. (Imádom készíteni őket!)De nem tettem fel, mert olyan elnyűttnek, meg már mindenki által tudottnak véltem. Aztán elolvastam Mona bejegyzését, és mégis. “Ne feledd, a fátyol szakad szét, folyamatosan alkalmad van szembesülni a valóság akkora…