Virágzó, útra behajló akácfák alatt sétálni reggel olyan, mintha mennyasszony lennél. Hófehér blúzomban tényleg megvolt az érzés. Csak álltam ott és emelkedtem. Hallgattam a természet zenéjét, majd másfajta zenére vágytam:
…és táncoltam. Táncoltam a fák alatt, a falu utcáján, aztán a buszon ülve…
Nem azért mert vegán vagyok, de már régóta nézegetem a boltok polcain lévő növényi tejeket. Ki is próbáltam párat. Ízesítetlent nem találtam. Viszont mindegyikben van bőven adalék anyag, tartósítószer. Csak egy csavar a dobozos tejre. Amiért keresem és fogyasztani kívánom, mert a tehéntej sem olyan…
Azért jó éjjel kettőkor kelni, hogy archeoasztonómiai tanulmányokat olvashass. Aztán mikor olyan részhez érsz, amit te már ébren álmodásban megkaptál és tökéletesen ugyanaz a tudós és a te üzeneted, akkor…na akkor..bőgés van. Mit bőgés? Teljes testet rázó zokogás. Hogy van bizonyossága annak, amit…
Nagyon kedvelem Isabelt. De ezt már mondtam máskor is.Szeretem a nyitott gondolkodását. Nagyon fontos dologra tér rá a felvétel közepén. Elhatározták, hogy mindennap felmennek a hegy tetejére. És minden nap az esze azt mondta, hogy nem fog menni. Ők mégis felmentek. És napról napra erősebb lett.…