11. Holdtölte előtt
…ééés jönnek az újabb körömvirág napocska fejek is.
I N D I Á N N Y Á R
Nem tudom, hogy azért van-e, mert eleve ebbe a hónapba születtem, de itt valahogy olyan varázsosnak, jószagúnak és erővel telinek ézek mindent. Másoknak az elmúlás érkezése, nekem az újraéledésé.
Miért?
Mert hamarabb sötét lesz.
Mert ilyenkor nyugalmasabb időszak jön.
Mert mélyebben tudok magamba hatolni, dolgozni.
Mert a Természet annyi újat, megújulót ad még ilyenkor.
Mert már hűvösebb van, de még csókolgat a nap sugara.
Mert esik.
Mert imádom a forró teákat, forró italokat, és a jó erős ételeket.
Mert lehet újra ültetni.
Szóval még tudnám sorolni, de inkább menj te is ki és szagolj bele a levegőbe, szívd mélyen ne csak a tüdődbe, de a ideghálózatod apró ösvényeibe is. Hogy beinduljon a frissítő lelki és szellemi munka.
A nedves talajon át, sokkal jobban lehet érzékelni a föld dobbanását, erejét, változását. Próbáld ki!
Semmit se köss az elkövetkezendőekben!
Ne horgonyozz erőket a földbe!
Ne köss embereket magadhoz!
Ne kösd magad elavult, régi gondolatmentekhez!
Engedd el az idő körüli zaklatottságod, vagy az idő eltünése lehetetlenségének képzetét!
HÚZD FEL A HORGONYT!
Reggeli: kovászos sósrúd, mustáros padlizsánkrém, saját pácolású olívabogyó, egy kis erős paprika és uborka.
- Anu! Mit kérsz szülinapodra?
- Láncfűrészt.
- …�
…és lőn!
A tegnapi “zsúr” hamuba foszló maradéka, ahol az ünnepi szabdzsi főtt.
A bársonyos levelű Digitalis is erőre kapott.
A Fekete nadálytő is magába szívogatja a nedvességet, kitelik ilyenkor a gyökere, szaporodik.