Imádok tücskölni a kertemben. A fű közül kivillanó lila ibolyaszőnyeg, pedig izgatóan hívogat. Az illat ár, a szín és a növény megérintése, valami egészen más tájra varázsol.

Idén kipróbáltam egy receptet, ami első olvasásra tetszett. Eddig a régebbiekkel nem értem el jó eredményt, de nem adom fel. Ibolya van temérdek a kertben, ezért próbálkozom.

Jó két marék ibolyát szedtem (kb. 15 dkg) és ezt kőmozsárban összetörtem. Gyönyörű lila szín jött ki a virágból. Ezt felöntöttem felforralt és langyosra hűtött 9 dl vízzel. 24 órát állni hagytam.

Másnap ugyanennyi ibolyát 90 dkg cukorral (lehet helyettesíteni szőlő, gyümölcs cukorral és mézzel is) késes robotképben összedaráltam és halványlila ibolyacukrot kaptam-

Ezt összevertem a beáztatott ibolyavirágos lével, 3 evőkanál citromlével és állandó keverés mellett, elkezdtem melegíteni, hogy a cukor elolvadjon. Nem forraltam, hogy a színe, az íze és az anyagok benne maradjanak. Először egy szitán átszűrtem, majd egy kávé filteren újra. Újra megmelegítettem és üvegekbe töltöttem, jól lezártam.

Megmaradt az illata, az aromája és a színe is. 

A receptet Palócprovence-nél találtam.