Töredékek, szilánkok,
fájó emlékképek
és a mosoly-emlékek.
Mind az életünk mozaikja,
létszerepünk komornyikja,
mely leleplezi a színészt,
hullatatja a sok címkét.
Egyszer fenn és egyszer lenn,
egyre jobban gyűlik a szenny.
De ha a maszkod leveszed,
láthatod a birkaszereped.
Csak nézz a…
Festmény Siloh Sophia McCloud
Úgy érzed,
nem lennél férfi, ha az érzelmet nyíltan felvállalnád?
Inkább hiszel a keménységnek, mintsem a gyengédségnek?
Rezgések spektruma a keménységet mintázza.
Agyad hulláma küldi impulzusban,
hogy mi a teendő az anyagban.
Bár lelked más fényszögből tör…
Festmény: Siloh Sophia McCloud
Az örök téma:
NŐ - nek lenni ma!
Amikor
az emberek
“csak” túlélnek,
válságról beszélnek,
hogyan legyen a nő igazi NŐ,
hogyan valósítsa meg azt, Aki Ő?
Női minőséged bárhol keresheted,
a nagyvilágban senki nem mutatja meg Neked,
mert a kincs, a válasz…
Felejtsd el a szó hagyományos értelmét, mert az a hit,
mit most szóba hozok neked, nem valláshoz, s nem a formához,
csakis az emberhez tartozik, magához. A hit a
magadba vetett mag, amit önbizalom érzettel,
önmagad iránti szeretettel növeszthetsz fel.
Hit az isteni szikrában, hit a lélek…
Minden,
ami az anyagban velünk történik, az
Ok
törvényében gyökerezik.
A kezdődő események első pillanata, az
Ok,
ami magában rejti az események végkifejletét,
az okozat.
A Teremtő az embert a feltétel nélküli,
egyetemes szeretet erejével teremtette,
mint eredő okkal útjára engedte.
A…
Szavak peregnek, mint gyöngyszemek lábad elé gyűlnek
Ha úgy gondolod, adom, ha úgy gondolod, tovább adod.
Ha Ő adja, te miért hagynád magadba?
Ha Ő mondja, te miért ne tennéd szavakba!
Ez nem függőség, ez lehetőség!
Egyik a másikért.
Vagy az Egy Önmagáért?
A kettő egyre megy.
Részrehajlás…
Na! Ez megérintett. Már régebben is. Írtam egy versemben is erről:
“Én vagyok a szerelem,
Magamat ölelem.”
Innen: https://lezajlolelek.blogspot.com/2018/05/eletritmus-nem-voltam-jo-sehogyse.html
Az Idő felakasztotta kabátját a fogasra,szusszantak rajta a csillagok. Zsebeiből napok potyogtak a földre, kis, morzsás tegnapok.
Leült és kávét töltött magának lustán,…
Áldott vagy , ember,
aki ünnepelsz az ünnepléssel!Áldott vagy gondolataid keretében,áldott vagy cselekedeteid tükrében,áldott vagy a levegővételed hevében,áldott vagy lelked mélyének érzésében!Ha megnyílt Benned az ünnepélyesség érzése,ajándékaidat, és amit készít kezed, itasd át vele!Örömöd add…
Vágyod az örömöt, boldogságot, de amíg magadban nem leled
örömforrásod, egy társsal vagy az anyaggal pótolod hiányod.
Az anyag elenyészik, megkopik, elveszik. Párod elhagyhat, s
te csalódva, kiégve helyezed vágyad ki, keresve egy újabbat.
Ez így megy napról-napra, így lesz életednek
csak…
Női létkérdések
A teremtő nő nem nézi ráncát,
a teremtő nő utálja a drámát,
a teremtő nő terelgeti lányát,
a teremtő nő hiszi föld sárkányát.
A teremtő nő a család tűzhelye,
hivatás, gyerek, szerelem műhelye,
nehéz az egyensúly, nehéz az egység,
hit átvezethet, s nem a hamis…
Kép - Nikola Saric
Nem mindegy,
hogy tiszteled
vagy csak teszteled.
Nem mindegy,
hogy kérdezel
vagy rögtön kardozol.
Nem mindegy,
hogy élteted
vagy altatod.
Nem mindegy,
hogy megtartod
vagy megtörted.
Nem…
Dávid Júlia - Tündérország festménye
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha…
Fénykép - Pagonyi Gabriella
Nézem a kezeim,
rácsodálkozom...
Mennyi minden
van a ráncok mögött!
Csodálom hogy tudott
annyi szeretetet adni,
férfit, nőt simítani.
Gyermeket inteni, óvni.
Kertet, kamrát tölteni,
írni…
Festmény: Balogh István Péter - T-Hajnalpír
.Megsebzett házak közt érkezik a hajnal,egyszerű ruhája halványfényű kék.Pislog egyet-kettőt, parányit marasztal,s lomhán eltűnik az éjszakai ég..... és mintha minden csak akaratlan volna,selymes…
Kik az erdőn vélem jártak, Már csak ködbe olvadt árnyak, Ki elfáradt, ki elkésett, Ki a múltba elenyészett
De hogy elmúlt a sok álom, Az erdőt csak jobban látom, Nem ütközve emberhangba, Érthetőbb az erdő hangja:
A patak zúg, - fák zúgása, Madárszárnyak suhogása, Bogár rajnak libbenése Sűrű szálú…
Festmény - Wlad Safronow
Csókot rejtő ringó testem,hever feszülő fűszálra,virágszirom fátyol hulljon,álmom édes ablakába.Puha kalácsként omoljakföld terített asztalára,lehessek szellőnek, fénynek,fürtös gyöngyű lakomája.Víz, ha…
Andrew Tylek festménye
A pillanattal rejtem el magam,
tüzek hadd lobogjanak felettem,
magamhoz veszem minden szavam,nem lehet náluk semmi fényesebb.
Gyökereim a mélybe szántanak,gyönyör és báj a felszínen lapul,lombokká felnövő magaslatbantúlzsúfolt világ hangja elcsitul.
Angyalok…
Csak állsz.... A hajnal aranyfolyamábólkikél a nap és eged peremétátlépi lassan,fénylő reszketésemár küldi hozzád édes melegét.Csak állsz,a nap,mint csodás tűzmadár fenn- hogy lélekzeted szinte elakad -egyetlen szárnycsapással most felröppena láthatár fölé és kiszakadmelledből a felujjongó kiáltásés…
Lélek, lélek, emlékezz a világosság-eonra!
Ó, lélek, honnan jössz?
A magasságból jössz.Idegen vagy a világban.Csak átutazó vagy a földön.A magasságban van a házad, az örömök sátora.Megvan igazi atyád,igazi anyád,megvannak igazi testvéreid.Vitéz vagy.A pusztában tévelygő bárány vagy.Atyád keres…
Új élet a Mária Ligetben
Mai ébredés:
Hiába gondolkozol említett dolgokon,
csak másban moshatod meg arcod.
Azonnal a vers jutott eszembe. Megkerestem...sírtam...döntöttem.
József Attila - Nem én kiálltok
Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a…
Az Úristen őriz engemmert az ő zászlóját zengem.Ő az Áldás, Ő a Békenem a harcok istensége.Ő nem az a véres Isten:az a véres Isten nincsen.Kard ha csörren, vér ha csobban,csak az ember vétkes abban.Az Úristen örök áldás,csira, élet és virágzás.Nagy, süket és szent nyugalmaháborúnkat meg se…
