Ugrálókötelezés, mint igen nagy kihívás
Az a szerencse, hogy annyira NAGY kihívás az ugrálókötelezés, hogy éppen ez lelkesít. Reggeli előtt Öt tibeti rítus. Közben lábfejtorna, medencefenék erősítés.
Minden alkalommal elöntenek az emlékek, amik igen nagy segítségemre vannak, a traumák felszabadításában.
Aztán terasz és ugrálókötelezés. Első alkalommal igen kellemetlen volt. Ötöt tudtam ugrálni. Most már ötven megy egyfolytában. Azt hiszem menne több is, de nem akarom túlhajtani magam. Türelmes vagyok magammal.
Egy kornál észreveszed, hogy már nem szökellsz fel a járda szélére, az egy méternél magasabb emelvényekről már lemászol s a lépteid sem annyira ruganyosak, mint szeretnéd.
Mit csinálsz?
Elfogadod, hogy haj, öregszel, ez már így lesz…pont.
Nahát ha erre számítottál tőlem, akkor csalódtál. Mert nem.
A rugalmatlanság, az elrugaszkodás képtelensége nem csak testi tünet. Hanem az agyadban is belerágta magát valami ‘fene’, ami magától bizony nem megy ki. Korláttá válik. Amit egy igen egyszerű módszerrel tudsz távozásra bírni. A szellemi, lelki tisztítással és életmódváltással.
Hajrá!
Ha segíthetek ebben, a gyogyirral@gmail.com ímélen megtalálsz.