Nekem sem könnyú elindulni egyik nap sem. Főleg, ha márleéltél egy bizonyos kort.
Kicsit eleged van mindenből.  
Unod már a banánt.  
Sokszor kívülállónak érzed magad.  
Nehéz magadra gondolni. 
De kire másra gondolnál, ha nem magadra? 
Ráadásul sosem vagy kiívülálló! Sosem. Mindig, mindennek amrésze vagy. Akármi is történik. 
Figyeld meg elsőre mi szólal megbenned. 
Sajnos bennem a pohár víz után, a kávé. De nem baj. Megbocsátok magamnak. (Amúgy fitoösztrogént tartalmaz.) Aztán mindig a következő a mozgás. Mert van egy rutinom. De nem mindig van kedvem hozzá. Ha tényleg a jelenben vagyok és érzem a MOSTot, akkor ott van minden részem. Akkor bizony Felsőbb Gabim hangja hangosabban szólal meg, mint Kicsi Gabié. És mire végzek azzal a kevés mozgássorral Belső Gabi is tökéltesen elegedett. 
Szóval EGYségben az erő! De nem oly módon, mint azt hangoztatták Felmenőink - kívül… Hanem Önmagamban.