Múlt héten egy olyan helyen voltam, ahol megkértek rajzoljam le legbelső lényegemet, ami még megmaradt bennem. Le kellett hozzá néhány szót is írni, aztán egy aforizmává/bölcsességé összerakni.

Mindjárt jött az eltolás, hogy nem tudok rajzolni. Persze erre megszólalt a bölcsesség is bennem, hogy mindenre képes vagyok.

Rajzoltam egy fekete spirált. A lap hátuljára felírtam:

BOLDOGANYA

ŐS

ŐSVÍZ

NŐ

Mint egy kalapács akkorát ütótt rajtam, ami ezután megjelent.

A BOLDOGASSZONY MEGISMERÉSÉHEZ A NŐNEK MERÜLNIE KELL A SÖTÉT ŐSVÍZBEN.

Hűha!

Azonnal az jutott eszembe, hogy ezt hogyan fogom kimondani és megmagyarázni is. Mert az is kérés volt - a magyarázat.

Megtudtam.

Több ezer éve már a férfiaknak - templomosoknak, fáraóknak, királyoknak… stb. megmaradt a beavatási rituáléjuk. Mikor a végső lépéskor egy sötét koporsóba kellett feküdniük.

A nőknek vajon mi volt ez a beavatás? 

Visszagongoltam arra, hogy az igazi Boldogasszony kegyhelyeken mindenhol volt élő víz. Forrás, patak, tó. 

A nő a víz lényegiségének a megtestesítője. 

Ezért a sötét hely lehetett barlang mélye, vagy a kozmikus ősvíz is. 

Legvégső merengéseimben Istenanyához, egy obszidián fekete “fényű” spirálnál kaptam meg a néhány szavas útra eresztést. 

A Fekete Madonna is ezt a lényeget tartalmazza…szerintem.

Így írok erről:

http://gyogyirral.blog.hu/2018/05/13/fekete_madonna