“Az alétheia igazság, de fedetlenség is, takaró nélkül, ruha nélkül, álarc nélkül. Alétheia átlátszóság is. Mert az aléthész (az álarctalan és fedetlen ember) tudja, hogy a dolgokat csak akkor látja a maguk eredeti transzparenciájukban, ha önmaga transzparenssé lett. És az alétheia nem egyéb, mint az ember és a dolog közös átlátszóságának tündöklő egybeesése. Aki aléthész, annak nincs titka, rejteni, félteni, takarni valója. Nyílt és fedetlen és maga felé minden ajtót és ablakot kitár. Csak ha magamat átlátszóvá teszem, láthatom a világot a maga átlátszóságában. Ez az alétheia.”

Hamvas Béla