Minden napra jut valami megélés.

Győzöm földelni magam a kertben, a befőzéssel...

Rendre bukkannak elő, napi szinten a szeretet terében történő Életadások, születések. Nézem a felvételeket és rendkívüli mértékben élem meg őket  Folyammá válnak a szememben. 

Barátnőmmel beszélgetve döbbentem rá az utalásából, hogy az Új Energiák lejövetelét, megvalósulását élem ekképpen meg.  Legszívesebben én is szülnék a valóságban, de meg kell elégednem a bennem megszülető Új gondolatok, Teremtések megélésével. Mondjuk akad így is elég dolgom. 

A szisztrum...igen...szellemi füleimmel hallom, ahogy a téren át hozzám jut hangja, anélkül, hogy most valaha is hallottam volna. Régmúltból törleszkedik elő. Emlékeket szakít fel. Itt és most pótolom a didgeridoo mélyen zengő, sejtszintig lehatoló rezgésével. ..és dalolok! Zümmögök és hívom be az ÚJat.

Mintegy felszabadulásként éltem meg a magazinunkba kerülő riportom hosszú vajúdás utáni megszületését is. Be kellett várjam, amíg kellő beleérzésem, ihletem és ösztönző erőm lesz ahhoz, hogy befejezzem. De megszületett ez is. Nemsokára kiadásra is kerül a következő lapszám.

Remélem, neked is sok újat hoz a mostani  erőtér! 

SZÉP JÖVŐT,