Együtt tudok zöngeni Mónikával. A minap hívtak egy Szent György hegyi, tavaszi egész napos gyögyító túrára. Ugye azért is, mert beteg a szőlő. És én különleges kapcsolatot ápolok a növényekkel. De mindjárt így indult, hogy hogyan jutok oda? Ha nincsen alkalom, hogy valaki odavigyen autóval, akkor nem megyek. Túl sok idő lenne. Közben azonnal megjelent az a gondolatom is, hogy egyáltalan nem kell se a hegyet, se a növényeket gyógyítani ott, hanem az emberek hozzáállását kellene átfordítani. Hogy például a szőlő nem azért van, mert alkoholos lőrét kell belőle keszíteni, ahnem azért, hogy frissen, vagy aszalva, vagy levét eltéve, mindig élvezhessük gyógyító hatását, vitaminjait, ásványi anyagait. Később már úgy éreztem ott vagyok és ezt közlöm a megjelent emberekkel…úgy néz ki számomra, hogy mar el sem kell menjek. :) A szellemi informaciö már átment. A tóbbi már csak az egó simogatása lenne.