Art by Maxpein

A legdrágább kincseket a legszörnyűbb sárkány őrzi. Ahhoz, hogy eljuss a kincsekhez, oda kell mennünk a sárkányhoz... és meg kell csókolni.

Bert Hellinger

Én sosem féltem. De a sárkánytól biztosan nem. Voltak némi aggodalmaim mikor belefogtam 15 éve, de aztán az izgalom és a kíváncsiság áthajtott ezen. Azóta elképesztő messzire haladtam ebbe. Sosem gondoltam volna. De leszögezhetem azt, hogy ehhez igen megengedőnek kellett lenne. Különben önkorlátozásba csaptam volna át. Olyan  tisztító hurrikán kezdődött el, amit néha bizony erősen kapaszkodva a lélekjelenlétembe tudtam véghez vinni. 
…és mindezek után, az elmúlt évben elkezdtem félni. A kutyáktól. …és a férfival való párkapcsolattól. Mert túlságosan sok bántást kaptam. De a félelem azért van, hogy páros lábbal belelépjek. Nemde? :) Ezért a közelben tanyázó, szintén egyedül élő nőtársamat kértem meg a segítségre. Ő terápiás kuttyokkal dolgozik, képez ki őket. Nem mondom, hogy a képzeletbeli puttonyom nem lett kakis, de elmentem. Olyan elképesztő megismeréseket kaptam röpke fél óra alatt, ami feloldott. Nagyon hálás vagyok érte. 
Mi lesz a férfiakkal az életemben?…ők előbb gyógyuljanak és fedezzék fel a patriarchátus lényegét. Amíg valaki - és ez lehet nő, vagy akár féfi is - túlzottnak, hülyeségnek tartja a patrarchátus pusztító tevékenységének megemlítését, vagy férfi gyűlölőnek tart a feminizmusom miatt, addig még nyugvó pont ez bennem. 
Ide biggyesztem ezt:

Kár, hogy a film ugyan nőkről szól(na), de túlnyomó többségében férfiak szerepelnek rajta. Persze a férfiaknak ugyan úgy szól…csak feltűnt…:)