Napi gondolat
Úgy érzem, sokan próbálják elkenni a szeretet szó használatával az egyéni felelősséget. Mondván, hogyha szeretsz, akkor elnézed nekem a tudatmódosító szereimet, a bántó viselkedésemet, az erőszakos térítésemet..stb. Mert a ‘szeretet mindent megbocsát’ alapon.
Te még hiszel ennek a hazugságnak?
Bedőlsz az álcának?
Van ez az állítás, hogy a Világegyetem legnagyobb megtartó ereje a szeretet. Nem tudom ehhez a Legfőbb Tudat vajon mit mondana…de mivel tudat, ezért nem gondolod, hogy a Tudatosság kicsivel magasabban van?
A szeretet egy jóindulatú kezdeményezés, ha egyáltalán tudjuk mi az?!
Ha tudjuk egy igen jó szint, és igen sokat lehet adni vele már másoknak is. Nem foglalkozással. Simán azzal, hogy felébreszted magadban. Kitisztítod a szívteredet először is. Mert nem, a szív nem tiszta. Olyan szemét van ott, ami igényli a takarítást. Mi a takarítás módja? A Tudatosság persze.
Mire jó még a Tudatosság?
Például az egó megtanul szolgálni téged. Mert olyan magas tudatszintre emelkedsz, hogy már csak így tud ‘követni’ téged. Ugye ő szükséges ahhoz, hogy fizikai életet éljünk.
Aztán ott van a karma. Az ellenszere a Tudatosság. Elkerülheted a szenvedést. Mert segít más szemszögből nézni a földi illúziókat.
Ide most újra beillesztem a dr. Hawkins által felállított tudattérképet, mert életemben igen segítő volt eddig is. Sosem vezetett tévútra. Persze használatához azért szükséges az őszinteség. És némi külső segítség is. Hogy valóban tudd, melyik az a szint, amit tartósan meg tudsz tartani. Mert a szintek között lehet némi ingás. De ez nem baj. Semmi sem baj.
Csak ne maszatolj a szeretet fogalmával, ha még nem vagy rendben ezzel. Leginkább az Önszereteteddel. Ami feltételezi a tisztaságot, teljességet.