Úgy gondolom ebben mindenkinek van mit tanulnia. 
Mikor is tudok őszinte lenni? 
Ha nem kezdek bele valami “nagyívű” gondolkodásba, vagy nem szükségből kezdek el beszélni - az erő  magam felé hajtása céljából.

A spirituális úton a “szeretet”, a politikai korrektség vagy a kedvesség jegyében sokszor nem merünk őszinték lenni másokkal, de leginkább magunkkal nem.

Kiss Balázs Kunó

Úgy gondolom, hogy a jövőképbe súlyosan bele kell tenni az őszinteség fogalmát, a hazudozással és az önámítással szemben. Az Újba való fordulás egyik alapelve ez. 
A mostani időszak, személyes szinten is támogató abban, hogy kíméletlenül őszinték legyünk saját magunkkal. Mindezt azért, mert szeretjük és elfogadjuk magunkat. Ezután jöhet a külvilág is. Azt is vizsgáld meg, hogy amit mások mondanak neked  hibaként, vajon nem-e éppen az ő életük korlátja-e?!

Van egy ilyen mondás is, hogy a részeg ember mindig őszinte. :). 
Az alkoholos befolyásoltság, vagy más tudatmódosító szer egy olyan egregorhoz csatol, ami nem a te saját lényed megélését segíti. A tudatalatti jön elő, ami bizony képes alacsony rezgésű asztrál lényekkel kapcsolódni. Úgyhogy ez is egy bullshit. 
Viszont ha tudatos vagy, kialakíthatod másokkal azt az egregort, ami magas rezgésen működik és segítő. 
Ezt tisztázni szerettem volna, mielőtt tévedésbe kerülsz, hogy az egregor rossz dolog. Az csak egy fogalom, amit mi teszünk azzá, ami. 


Az őszinteség célja, nem a bántás. Az egy nem kívánatos állapot. És vigyázz, hogy a sok sz@rt, amit más nyom a teredbe, ki tudd szűrni!  Csakis a saját tisztasággal, ônállósággal valósítható meg. Az Önmagad bölcsességéhez való kapcsolódáskor. A saját Szellemed/Isteni Önvalód/Felsőbb Éned vezetéséhez. Magas rezgésben a Sophia tudat. 

Azt mondom bátran előre! Gyakorolni kell ezt is. Adni és befogadni is. Csak terelés ne legyen!