Miközben bontogatom ki a lepréselt árvácska virágokat és csomagolom el a ropogósra száradt rózsaszirmokat, egy könnyű vacsorára vágytam.
Enyhén sós vízben megfőztem a rizst. Mikor enyhén kihűlt, kurkumát, mákot, mézet kevertem bele. Tetejére villával összetört szamócát halmoztam. Isteni! Jó a csontjaimnak, izmaimnak.
Amúgy… Elképesztő, hogy nem tudok kimenni a kertbe fényes nappal, mert szúnyogok áradata lep el és még a ruhán át is csípnek. Valahol van egy szúnyogűző olajom…holnap felvértezem magam.
…és azért maradjak humoromnál…na!

Kányádi Sándor - A tavon

Szúnyog zirreg a tó fölött,
bűvöli a béka.
Alig várja, hogy leszálljon
elé a zsombékra.

- Szállj már alább, gyere, gyere,
ne félj tőlem, szentem!
Szúnyogot én már náladnál
nagyobbat is nyeltem.

Így biztatja a szúnyogot
meredt szemű béka,
amikor a tóra vetül
a gólya árnyéka.

Ám a béka se lát, se hall:
- Ne félj, szúnyog úrfi!
Hamm, bekaplak, de hálából
megtanítlak úszni.

Ugrik is már, és a szúnyog
mintha nem lett volna.
De a gólya sem hiába
szállott le a tóra.

Csőre villan, mint a penge,
csattan, mint az ostor:
nyakon csípi béka úrfit,
s viszi szúnyogostól.

Talán békát kellene importálnom?
Gyíkom van sok. De azok finnyásak.
Apró madárkák is vannak sokan. Szinte egész nap repdesnek.
Sajnos denevér csak néhány szálldogál.

Azért azt a néhány tő paradicsomot felkötöztem és begyűjtöttem a nagyon szükségeseket.

…és ha már szúnyog, meg rovarkaja, akkor legalább legyen hasznos!