Néhány napja volt egy álmom. Nagyon ritkán emlékszem az álmaimra. Azóta is viaskodik bennem a megosztani vagy nem, két pólus. De ma úgy döntöttem megosztom. 

Ami érdekesség még ezzel kapcsolatban, hogy jó ideje belém kúszott egy gondolat.
 Az első: Skócia. Kőkörök, gallok, ősiség, kelták, druidák…stb.  
 A második hogy egyáltalán nem erdeklődöm a mesterséges intelligencia, a mindent gyógyító ágyak, az okosházak, vagy eféle iránt. Ugyan néha belefutok és van képem erről valamennyi, de nem az én utam. 

 Szóval hajnalban volt. Az én életemben teljesen valótlan gondolat van a fejemben.
Nem tudom, hogy rém vagy jó álmom volt-e?
Skóciában voltam. Valami kastélyt néztem meg másodszor, ami össze volt kötve egy könyvtárszerűvel és egy valamiféle kórházi ápolást igénylő idősgondozóval. Még az azelőtti lévő napon egy kedves hölgy megmutatta hogyan jutok ki a katélyböl a szocotthonon át. Ki is jutottam és tudtam, hogy ki kellett érjek a reptérre idő en. De nem tudtam hol vagyok helyileg, hol a tömegközlkedés, hány óra van, és mikorra kell kijutnom a reptérre. Teljesen pánikba estem!

Ekkor felébredtem.

Ébredés után az első ami eszembe jutott, hogyha lenne csipp a kezemben, akkor minden egyszerű lenne, mert csak jeleznék vele és minden menne flottul.
Nagyon zavart vagyok!
Honnan jön ilyen gondolat? 
Azóta sem tudtam gombot varrni erre. 
Már mindenre gondoltam, mindent átfuttattam a fejemben, de nem találom, ami rám érvényes ebből.  

A legkézenfekvőbb megoldás az számomra, hogy a druidák mindazt elérték valamikor - és még sokkal többet is -, amire most egy lanyhadt elme eljutna egy elektronikus táveszközzel. Hogy agyunk “számítógépét” tudatosan ébresztgetve, a harmadik szemet bekapcsolva, szellemünkkel kapcsolódva tér és idő urai vagyunk. 
De akkor miért ez jött megoldásként? Mikor meg nem voltam magamnál?

Párhuzamos valóság?

Irányított tér?