Gyönyörű szép, mélykék dobomnak itt volt az ideje tartót, tokot készíteni. Kedves barátnőm  G y ö n g y invitálását elfogadva részt vettem bőrös táborában. Három napom volt.

Az előkészületek sokáig tartottak, de nem lehet csak úgy hűbelebalázs módjára vágogatni a drága bőrt! Minta tervezés, nagyságra szabás, cikkely beosztás, fejben számolás (!), minden megvolt.

Próbák sokasága, hogy hogyan is tudom a mintát belevinni a kecskebőrbe.

Aztán Gyöngy ajánlására a batik technikánál maradtam. Viasszal vittem fel a mintát és száradás, festés után lekapartam a viaszt és előtűnt a minta.

Rengeteg bőrcsík vágása, leszélezése, kihegyezése, viaszozása...Gyöngy nélkül nem boldogultam volna. Köszönöm.

Következtek a technikák gyakorlásai. Ostor fonás...

...szironyozás.

A harmadik nap végére ide jutottam. Kiterítve minden...a három D-s megvalósítás még messze volt. Ezért megkértem Gyöngyöt, hogy átmehessek még másfél napra...hátha. Éppen ez az idő hiányzott. :) 

Választottunk egy szép kék bőrt szélnek. Ragasztása után, a háta elem összevarrása következett. Idáig jutottam fél nap alatt.

Következő nap kis jojózás után az elejét is felcsipeszeltük.

...és nekiláttam az eleje fűzésének.

Közben finom köles kását ettünk sajttal, tejföllel, kövér porcsinnal, sarkantyúka virággal és kertben szedett meleg paradicsommal. Megvolt az energia utánpótlás, amire szükségem is volt. Késő estig fűztem és lámpa fénynél oldottuk meg már a tartó záródását. Elcsigázott voltam...

Hátamra tolva a tokot, rózsaszín biciklimmel, dinamós világítással nekivágtam a hazafelé vezető útnak. Zizegett a bokor mindenfelé. Paták dübörgése, horkantás...éppen illő, beavató út az élményekben gazdag bőralkotásnak. Közben bámultam a csillagos Eget és Gyöngy jutott eszembe, hogy mennyire hálás és örömteli vagyok felé. Itt köszönöm meg neki megint a kedvenc zenéjével. 

Köszönöm