A fehér akácról (Robinia pseudo-acacia)  a szerelem édes íze jut eszembe. ...és egy távoli emlék, mikor egyik kiránduló utunkon, nagyapám tanította, hogy megehetjük a virágát. Mikor leharapod fehér szirom részét, még alig érzel valamit. De ahogy elérsz ahhoz a pivi zöldes hólyagrészhez a végén, mézes, zamat bomba robban a szádban váratlanul. Csodaszép emlék és a mai napig eszem az akácfa virágot.

Edd meg te is és gyógyulj az erejével.

Kicsit előbb is írhattam volna erről, de még mindig akad későn nyíló, hófehér akácvirág. 

Virágját május-júniusbna gyűjtik. Légcsőhurut, bélrenyheség, savtúltengés esetében használják, helyenként fűszerként is. Kérge jó lázcsillapító, erős hatású, magjából egyesek pótkávét készítenek. 

Szalai Miklós - Halimbai füveskönyv

Az öregek azt mondják, ha valaki ártott neked, vagy rosszat mondott rólad, írd a nevét egy papírra és ásd el egy akácfa tövében. Minden rosszat feldolgoz. 

Egészségedre!