A borítón ez a szöveg áll:

Művész, tanár. Sokfelé, sok mindennel foglalkozott. Volt ő kerámia-készítő, molnár, bádogos, számítógép-operátor, sportfelügyelő, de bármilyen szakmában dolgozott, mindig visszatért a művészethez.

Keramikusként, grafikusként és festőként egyaránt a természet szeretetét, szépségét és védelmét hirdeti. Elkötelezte magát a ter,észet- és környezetvédelemnek. Ezt a mindennapi életben példamutatással tanítja a környezetében élőknek (gyerekeknek, felnőtteknek).

A természet iránti szeretete párosul a gyermekszeretettel. Ezért is tanít a Vasasi Általános Iskolában rajzot és biológiát.

A könyvben az "öreg", tapasztalt ember és a naiv, mindenre rácsodálkozó kislány kapcsolata nemcsak a nyolcvan gyógynövényt ismerteti, hanem egy élhető, természetközeli életmódot mutat be. Kreatívitását, sokoldalúságát mutatja, hogy saját rajzaival teszi érthetőbbé, élményszerűbbé a történetet.

A könyv elgondolkodtató és arra késztet, hogy átértékeljük életünket.

Reméljük a könyv hamarosan ajánlott olvasmány lesz az iskolákban!

Én is nagyon remélem ezt. Azóta (2007) már eltellett jónéhány év, de iskoláinkban, még mindig hiány van a gazdálkodás, a háztartástan, kézműveskedés és a gyógynövényismeret okításában. 

Már többször elolvastam a könyvet és nem győzök betelni értékével. Külön kérésre kaptam egy dedikált példányt Lászlótól. Nagyra értékelem és becsben tartom. Szívem, húz a történetben leírt nyugalom és valóság felé.

Olyan szerencsében van részem, hogy egy kedves adományozó, falunk könyvtárába is ajándékozott egyet ebből a ritka, kevés példányszámú könyvből.