Sam Brown – Cosmic Balance

Mondják isten látása a bölcsesség. A bölcsesség a Fény szüze, Sophia, nevezik Pistis-nek is. Ez az androgyn isteni fény női oldala. Az isteni fény Férfi oldala a megváltó.

„„A hit a gondolkodást követi, a hitetlenség a gondolkodás elmulasztása.” – állítja Hermész (2001,178). Mivel Istent tudásunk legmagasabb fokán ismerhetjük meg, csakis bölcsességgel közelíthetünk hozzá. Ha viszont a Teremtő alkotta és működteti az egész Mindenséget és bennünket is, akkor végtelenül bölcsnek kell lennie. Hermész arra figyelmeztet, hogy olyanná kell lennünk, mint Ő, ahhoz, hogy megláthassuk. „Ha tehát nem teszed magad egyenlővé Istennel, nem érzékelheted Istent, mert csak hasonló ismerheti fel a hasonlót” (uo.194). Éppen ezért Isten megtalálásának egyetlen útja a tevékeny szeretetből fakadó bölcsesség. „ S egy ilyen lélek, mikor végigküzdötte a kegyesség versenyét – ami azt jelenti, hogy Istent megismertem továbbá embernek nem ártott – teljes egészben értelemmé” válik (uo. 185); „Isten ismerete az ember megváltása” (uo. 183). Hermész azonban kiemeli, hogy az Istennek való egyesülést a bal féltekés rációtól független intuitív ráismeréssel érhetjük el egyfajta módosult tudatállapotban. „Csak akkor tekinthetsz majd rá, mikor már képtelen leszel beszélni róla, mert a rá vonatkozó tudás, maga a mély hallgatás, és valamennyi érzék elnyomása” (Hermész, uo. 180).”

Részlet Izsó Nóra Sofia – Kozmo lélektan könyvéből

A máya fátyla mögé nézni csak úgy tudunk, ha rendszeresen gyakoroljuk az éberséget. Meditációval, felismeréssel, gondolataink ellenőrzésével.

„Európában azt hiszik, a Véda azt tanítja, hogy a megváltás a tudás. Ez a hit olyan ostoba és lapos, mint a tudomány, amely terjeszti. Tudásról szó sincs. A vidja nem tudást jelent, hanem éberséget. „Az út máshová vezet, mint a tudás vagy nemtudás.” – „Aki tudja, hogy tudás és tudatlanság, mindkettő elégtelen, és e kettős felismeréssel lépi át a halált, csak az halhatatlan.” – A tudás nem vált meg. Egyedül az éberség. Mert mi a megváltás? Nem egyéb, mint az individuális Ént levetni és univerzális személlyé lenni. Nem egyéb, mint a zárt életből kilépni és a nyílt létbe felemelkedni. Nem egyéb, mint az álmos kábaságból a valóságban felébredni. …A lét nem egyéb, mint a lélek intenzív érzékenysége. És ez a lét az egyetlen valóság; ez a realitás; ez a to on,mint Platón mondja. A többi álomkép, varázslat, májá, mé on, nemlétező. Csak a lélek: van. De nem az egyéni Én-lélek, amely alszik, mindegyik saját külön börtönében, illetve világában, hanem az atman-lélek, ami éberen tudja és látja, hogy egy közös világ van: ez a közös nagy világegyetem, a nagy egyetemes isteni lélek. Ezért mondja a Véda, hogy a megváltás: az éberség.”

Részlet Hamvas Béla – Scientis Sacra könyvéből