Minden Téli Napfordulókor tüzet gyújtottunk és énekeltünk. Idén kicsit másképpre sikeredett...

Elhívtak az EOZIN - Fény-hang ünnepre. Mindjárt tudtam, hogy mennem kell...de még nem tudtam, hogy délelőtt tudok-e. De tudtam. Sok ismerőssel találkozhattam. Aztán a női kórus halkan elkezdett zümmögni. Szép hangjuk méltó volt a helyhez. A Zsolnay mauzóleumban éltük meg a hangfürdőt. Itt mellékelek egy rövid leírást a helyről:

 A Nap, mint Isteni Fény

A Nap ősidők óta központi eleme létező világunknak. Látszólagos pályájának megfigyelése, éltető fénye, energiája kultúrák, misztikumok és világvallások alapjául szolgált. Tárgyi környezetünk formakincse, szimbólumai, hagyományaink, szokásaink és információs rendszerünk az egyetemes kultúra részeként őrzik a napkultusz elemeit. A Nap fénye évezredek alatt isteni fénnyé szelídült, a tudás, a ráció fényévé, a világ felett álló egyetemes szellem jelképévé vált.

 A fény és a szeretet ünnepeként karácsony Krisztus születésének ünnepe, de egyben a téli napforduló, a Nap elmúlásának és feltámadásának asztrológiai, csillagászati és meteorológiai eseménye is. December 21- én, amikor a Nap zeniten van, akkor vezeti a fény a három dolog tudóját a kaputól a kápolnáig. A kápolna bejárati ajtajának kazettáiban 12 apostol domborműve, a kápolna kupolájában 12 angyal kerámiaképe utal az Ószövetség és Újszövetség egységére. Középen egy áttört eosin örökmécses függött, a mindenek fölött álló fényt, az Isteni fényt szimbolizálva.

A mauzóleum alaprajza a kehely Grál forma – utalva az utolsó vacsorára, mint a felajánlás jelképe. Értelmezhetjük úgy, hogy a fiú jelképesen, szimbolikusan felajánlja apja életművét az utókornak. Hagy mellé üzenetet, szám, szín és formai szimbólumokkal. Nagyon valószínű, hogy a szabadkőműves szellemiség révén többféle számrendszert is alkalmaztak, de a meghatározó, a döntő a 10-es számrendszer. Példaként néhány szám szimbólum tartalma:

1: az Isteni szám, a monoteizmus

2: a páros szám

3: a Szentháromság

6: az alkotás száma

7: a teremtés száma

8: az aratás száma

9: a teljesség, a számsor vége

10: az ismétlés lehetőségét adja, mert valamikor a görög geometrikusok úgy gondolták, hogy a körnek, a négyzetnek Isteni tulajdonsága lehet. Így aztán az egyes mellé került a kör, a nulla.

Ezután következik a 11-es szám és helyreáll a rend.

Az építmény számszimbolikai érdekességei: a falak vastagsága 112 cm, az épület külső magassága 23 m, a kápolna belső magassága 11 m, a kripta magassága 4 m. A kehely alaprajz szára 131 m a kaputól az oltárig. A kehely szára mentén 42 fekvő oroszlán őrködött, mely egyben a fény szimbóluma is.

A kápolna és kripta egysége

A téli napfordulókor, amikor a nap delel, a fény vezeti a látogatót a szellem világosságához, az eosin szellemiségének és fényének megismeréséhez. Az a fény, amely ekkor mindent megláttat, az év más időpontjaiban elrejti az eosin-titkot. Ezen az egy napon a Nap fénye a déli ablakon keresztül Krisztus talapzatát világítja meg – maga a szobor az alsó főbejárattól a nyitott kápolnaajtónál 131 méterről 7 fokos szög alatt látható – mintegy keretbe foglalva azt. Mert a fény mindig fényforráshoz kötött.

A kápolna belső terének központi eleme az eosinos oltár, tetején az egy méter magas áldásosztó Krisztus szoborral. A fény az, ami láttat, ami energiát ad, a fény az alapja tudatunk kialakulásának is. Mivel egy eredője van a fényforrásnak, fény nélkül nincs is semmi. Így utal az isteni princípiumra. Itt a Zsolnay-mauzóleum szimbolikáján belül a fény, mint a láttatás eszköze van jelen.

A fény útját követve a kaputól megvilágítja az oltárt, majd felragyog a bejárati ajtó fölötti dombormű, mely az eosin technikai alapja. Zsolnay Vilmos és családja a családfő védőszentjéhez imádkozik s a megvilágított alkotás bizonyítja a hét szín meglétét és egyben alátámasztja az eosin irizálásának fontosságát.

A kriptába 17 lépcső vezet le, s előttünk fénybe borul az eosinos szarkofág, Zsolnay Vilmos és felesége nyugvóhelye. A szarkofág északi oldalán, mely a világosság oldala +D+O+M+ Deo Optimo Maximo, „A legjobb, legfőbb Istennek szentelve” felirat látható. Valamikor a halhatatlanság domborműve díszítette az északi oldalt. Látható volt, amint Minerva istennő feláll Zsolnay Vilmos, a földi halandó előtt, és átnyújtja az eosin fényéért a halhatatlanság babérkoszorúját.

Továbbhaladva az elmúlást szimbolizáló nyugati oldalon „Boldogok a holtak, akik az Úrban halnak meg” kezdetű bibliai idézet folytatása olvasható: „… hogy munkáiktól megpihenjenek”. A felirat alatt Zsolnay Vilmos színpompában ragyogó portréját látjuk a tökéletes alkotás szimbólumaként – egyidőben a szarkofág teteje arany színűre változik. Az arany szín az alkímiában a tökéletességre utal.

A déli oldal a ragyogás oldalaként kerámiatörténeti kuriózum. A vörösréz jellegű máz (vörös lüszter) az eosin anyagi alapja. A trónon ülő Minervának ajánlja fel Zsolnay Vilmos családjával az eosin fényét, ami az ő szellemének fényénél született. Miklós, apja mögött őrangyalként vigyáz a családra, óvja és megőrökíti apja életművét. Az alakok színezésének mértéke utal az eosin elkészítésében részt vett munkájuk arányára. Az előző idézet befejező gondolata is erre utal: „… cselekedeteik követik őket.”

A keleti, születés oldal felirata: „Halál, hol van a Te győzelmed?”. Zsolnay Júlia a „megszületett” eosin hitelesítésére márkavédjegyet tervezett apja kérésére, ami egyben a család és a gyár szimbóluma is lett. Ez a márkavédjegy, mely az ókori kereszténység idején Pécsett található öt templomot formázza meg, zárja a szarkofágon található alkotások sorát. A vakító, aranyló fény betölti az egész teret, és megpihen az alkotó remekművét szimbolizáló védjegyen. A ragyogó fényben teljes színpompájában bontakozik ki Zsolnay Miklós lefalazott sírkamrájának díszburkolata is.

Innen

A nagy gong megszólalásakor olyan élményben volt részem...sárkányhívás jutott eszembe. Hogy régen így hívták a sárkányokat. Libabőröztem és megindult bennem az energia. Aztán kisebb, nagyobb  hangtálakra váltottak. Néhányan körbe is mentek a tálakkal és közelről rezegtettek meg. Apró csengő, lógó apró, fémcsövecskék trillázása...minden volt. Aztán ZENgtünk együtt. Különböző hangokat kitartva, mindenki a saját ritmusában, lélekzetével. Végül összefogódzva énekeltünk. Köszönöm a szép tapasztalást. A hely, a hangok, az emberek külön is élmény lett volna, de így...! Belül felkészülve könnyebb átlépni a következő Újesztendőbe.