Kolozsvári-Donkó Rebeka - Kisboldogasszony képe

A Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisasszony (szeptember 8.) napja közötti időszak szent idő. Ekkor teregették ki az ágynemút és a téli ruhát szellőzni. Én is kiporoltam a párnákat, kimostam a takarókat. Kiterítették a búzát is, hogy ne dohosodjék meg a téli tárolás alatt. Ültették a tyúkokat, hogy legyen még egy fészekalja szárnyas. Eltették meszes vízbe mártva a tojásokat (ezzel tartósították), hogy a téli ünnepekre legyen elég belőle.

A fecskék már utazásra készülődnek és kiülnek a drótokra, de még megvárják Kisasszony születését. 

Ebben az időszakban nyílnak a bódító illatú, hófehér Mária-könnye liliomok (Hosta plantaginea).

Theotokos azaz Istenszülő. Szűz Mária - Kisasszony kép a X. század végéről a Faras-i Petros Katedrálisból. 

Ezen a napon adott Szent Anna életet Szűz Máriának az Isten szülőnek.

Kun Fruzsina - Kisboldogasszony képe

Valamikor Krisztus születése előtt 2000 évvel népünknél megformálódott - Isten akaratából - a Két Boldogasszony fogalma. Ő egy szellemlény, aki előkészítette a teremtő Istennek Földre születését és azt a drága népet, melynek tagjai vagyunk.

A székely kapuk kapuoszlopán az életfa, a szemöldökfán pedig az ott lakó ember életútja elevenedik meg. A kopjafákba bevésve e földi létből eltávozottak maradnak köztünk a szeretetünkkel és tiszteletünkkel körülvéve szinte romlatlan testtel. Ezek mind az ősi hitvilágunk itt maradt emlékei, jelképei. Közülük is legjelentősebb a ma is még élő, ősi időkbe visszanyúló Boldogasszony tisztelet. Erdélyben - még ezt az ősi Boldogasszony tiszteletet is beleértve - a magyar múltat és a magyar múlt emlékeit az egyházak mentik és őrzik. Jellemző sorsukra, hogy templomaik zömmel erődtemplomok, mint például a gyergyószentmiklósi örmény erődtemplom vagy a kalotaszentkirályi unitárius templom. Ősi magyar Istenanya ábrázolásokat találunk bennük, akiket az itt élő magyarokká lett örmények, más helyeken a székely-magyarok a Boldogasszony mellett Babba illetve Babba Mária néven ismernek...

Molnár V. József

Már a kínai krónikák megörökítették azt a régi táltos hiten alapuló hun szokást, miszerint a hun főkirály hajnalban kimegy a sátrából és meghajlással üdvözli a felkelő Napot. Nemcsak az ázsiai, hanem az európai hunok, Attila népei is megtartották emlékezetükben ezt a régi hagyományt. Az írásos feljegyzések szerint a magyaroknál a 11. században is megvolt ez az ünnep, ami arra utal: nem idegen hagyományról, hanem az ősi táltos hit továbbéléséről lehet szó.

Nagyon sok magyar vidéken a hívő magyar asszonyok szeptember 8-ra virradóra kimennek a szabadba napfelkeltét várni. Az Ipolyságban, de a Tisza-vidéken is úgy tartották, aki arra érdemes, a felkelő napban megláthatja Máriát. Sümegi öregasszonyok már csak annyit tudnak, hogy a nap legszebben Kisasszony hajnalán szokott fölkelni. Egyes palóc vidéken az idős asszonyok is fölmennek a hegytetőre, illetőleg ki a szabadba, hogy a fölkelő napban megpillantsák a bölcsőben fekvő Máriát.

Forrás

A szentkúti templom ajtaja megnyílott,

Minket, bűnösöket magához fogadott.

 Az oltár felett van Szentkútnak csillaga,

Mátraverebélynek fehér lilioma.

Akinek szent nevét jöttünk köszönteni,

Angyali énekkel Szüzet üdvözleni.

Üdvözlégy Szentkútnak tündöklő csillaga,

Szép magyar hazánknak királyné asszonya.

A bajtai KIsboldogasszony templomban Krizisztom atya

Csáky Károly felvételén énekel így.

Közöl búcsús szövegeket Bálint Sándor is, mégpedig olyan változatokat, melyeket különösen a búcsújáró helyek Kisasszony éjszakáján való virrasztásain énekelték gyertyafény mellett. Az alábbi változatról írja, hogy az „Balassa-strófára szedett énekünk”, mely „egyaránt idézi az Énekek énekének és a magyar rokokónak világát”:

Ma született e világra

Egy ékes kisasszonyság,

Kinek kebléből bimbódzik

Fölséges nagy uraság.

Fellegek és az egek közt

Ma tartatik vigasság,

Az angyalok énekelnek,

Zengenek a muzsikák.

 

Szent Dávidnak sok húrját

Bár egyenként verhetném,

Szűzanyám kis pólyácskáját

Én azzal tisztelhetném,

Kisasszonynak, Máriának

Versét énekelhetném,

Bölcsőcskéjét vigadozva

Örömmel rengethetném.

 

Rózsákkal ágyadat fűzném,

Nárcisokkal megvetem,

Bokrétákkal körülkötöm,

Bársonnyal ékesítem,

Mi ékesebb virágok közt,

Néked ajánlom szívem,

Vedd kedvesen, óh Szűzanyám,

Néked adom mindenem.

 

Jőjj szerelmem, jőjj galambom

Az erdők szigetéről,

Így énekel bölcs Salamon

E mai ékes szűzről.

Jőjj kedvem, teljes örömöm,

Űzd el a bűnt szívemről,

Kisasszonynak, Máriának

Szépsége ma földerül.

 Balassi Bálint