A Szent füveink közé tartozik.

Latin nevében a 'Salicaria' valószínűleg a 'Salix'-ra utal, ami fűzfát jelent-levelei valóban a füzekéhez hasonlók, keskenyek.

Magocilla képe a Sacra Herbaria albumból.

Gyógynövény.

Már az ókorban is használták vérzéscsillapítóként, gyomor-és bélbetegséget kezelésére. Virágos hajtását baktérium okozta bélfertőzések elleni teakeverék alkotórészeként használják. Leveléből készült tea feszessé teszi a bőrt, kisimítja a ráncokat, továbbá csillapítja az orrvérzést. Külsőleg torokfertőtlenítésre, sebek tisztítására használatos. Magyar népies nevei: fűz- vagy fűzfalevelű fű, Szent Ilona füve, piros füzény. Innen.

"Véletlenül" nálam is megjelent. Igazából semmit sem tudtam róla a mai napig. Tapasztalatom nincs vele, de arra fogok törekedni, hogy innentől legyen.:)

Az 1848-as és későbbi kolera járványokban több száz ember életét mentette meg a vize, teája. Nálunk irtandó gyomnövényként kezelik. A méhek nagyon szeretik. :)