„Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus. Az Úr házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain.”

(Zsoltárok 92:13–14)

Mélyen belül bennünk harc folyik a termékeny énünk (az a személy, akinek Isten teremtett) és a sorvadó énünk között. Azt kérdezed, mi az a „sorvadó én”? Lényednek az a része, amely nyugtalan, aggódó és elégedetlen. Emiatt vonzanak a rossz szokások, mint az agymosó tévézés, a mértéktelen ivás, a szexualitás nem helyes megélése, a túlzott költekezés – olyan dolgok, melyek ideig-óráig fájdalomcsillapítóként hatnak. Gondolataid automatikusan sodródnak a félelem és a harag felé. Úgy érzed, nem érdemes tanulni. Időd nagy részében csak magaddal foglalkozol. Ezzel ellentétben lényed termékeny (gyümölcsöző, fellendülő, gyarapodó) részére rátalálhatsz: 
1) A lelkedben. Érzékenyebbé válsz, és fel tudsz fogni kívülről jövő ötleteket, erőt kapsz egy külső forrásból. Isten Lelke megerősít, lelkesít, inspirál. Ez a latin eredetű szó pontosan ezt jelenti: „belé lehel”. Isten Lelkét leheli beléd, és ettől életre kelsz, és érzed, hogy van értelme és célja az életednek.
2) Az elmédben. Gondolataidat öröm és békesség jellemzi. Tele vagy szeretettel és tudásvággyal. Szó szerint átalakulsz elméd megújulásával (ld. Róma 12:2). 
3) Az idődben. Minden reggel lelkesen ébredsz, rájössz, hogy a virágzást nem lehet elég korán kezdeni. Mozart már ötévesen csodálatos zenét komponált. Pál azt mondta Timóteusnak: „Senki meg ne vessen ifjú korod miatt…” (1Timóteus 4:12). Azt is felismered, hogy soha sincs túl késő a gyümölcsöző élethez. Anna Mary Robertson Moses festőnő, ismertebb nevén Grandma Moses [Moses nagyi] hetvenkilenc évesen kezdett festeni, Marc Chagall legjobb műveit kilencvenes éveiben alkotta. 

Megalázó lehet beismerni, hogy nem lehetünk bármi, ami szeretnénk lenni. De ha egyszer ezt elfogadjuk, és arra törekszünk, hogy kihozzuk a legtöbbet abból, amivé Isten teremtett, termékennyé válik az életünk.

Debby és Bob Gass – Mai ige