Elképesztő módon jó érzés segíteni. Azt hiszem az életemben már jópárszor megtettem, de mindig tanulok. Idén azt, hogy kedvem van hozzá, szívesen teszem és nem akarok mindenáron. Kényelmesen, de azért beletéve azt, amiért mentem. Nem arról szólt már, hogy vezekeljek, meg mások előírása szerinti tanítást követve. Hanem belülról jött. Kicsit elfáradtam nap végére, de aztán drága barátáimmal, énekelve, dobolva, csörögve, majd tancolva is, lezártuk a teret. Teljesen kitágulva éltem meg a napot. 
Ez volt az 5. Husztóti Paradicsom Fesztivál