Örökölt #félelmek,#fóbiák, hogyan szabadulj ki?
:) Bizony!
Utcaseprő leszek, ha nem tanulok, viselkedjek rendesen, mint egy kisasszony, buta vagyok.
Táncolni szerettem volna egész fiatal koromban. Mindegy, hogy mit. Ami pénzbe került volna, azt nem tanulhattam, ezért nem mentem sehová. Tiniként táncházban voltam néha. Középiskolában beiratkoztam tornaaszakkörbe, mert az ingyen volt. Nagyon élveztem. Szalontánc tanulást is beiktattam aztán, gimis éveim alatt és utána. Jó volt. Szárnyaltam. Azért engem nem olyan könnyű meg- és visszafogni!
A nagyanyáim férfitól való félelme azonban, újra s újra keresztezi az utamat. De már vagyok annyira tudatos, hogy aki le akar húzni abból a biztos és kipróbált életemből, ami nekem örömet okoz, azt rövid úton “lapátra teszem”.
Ez nem utálat, vagy férfi gyűlölet, csak ne szóljon bele abba, ami nekem jó, vagy örörmet okoz. Nem titkolok semmit sem. Ha valami nem tetszik, akkor nem kell mellettem állni…ülni…feküdni…vagy akár sóhajtani sem. Nemde?