Nagyon fájdalmas tapasztalat ért ma. 

Alig tudom abbahagyni a zokogást…

Arra rohantam ki, hogy traktoros fűrésszel, a gyermekkoromban ültetett EZÜSTFENYŐFÁT és a TUJÁKAT vágja ki egy meg ízott ember. Mögötte vannak a gyógynövényeim elültetve, amikkel dolgozok és segítem az embereket. A fák védték portól, kosztól őket. Kb. 2-3 m magasságig legyalulta. Már az útépítés miatt anno elvettek a földünkből és kivágták az akkor odatelepített sövényt. Most Ők kerültek sorra. 

‼️A SAJÁT TERÜLETÜNKÖN‼️

…és ez nem szakszerű faág eltávolítás. Ez a fa megölése, eszement tönkretevése, Kötve hiszem, hogy törvényileg erre bárkinek lett volna joga! Ez barbárság!

A kilógó ágakat mindig levágtam, vigyázva, hogy ne sértsem ezt a gyönyörű, idős fát. 

Senki, de senki nem tudja ezt a kárt helyrehozni. Valószínűleg elgondolkozni sem fognak rajta a hímek. 

Egyszerűen sokkot kaptam. 

Szomszédaim mondták hívjak rendőrt. Minek? 

Attól nem fog visszanőni a fa!!!!!!!

És ilyen emberekre van bízva a jövő nemzedék sorsa. 

De nem szabad elfelejtenem, hogy ugyanazokkal az eszközöket nem használhatom, amit ők. Mert az márt elavult. Ugyan dühös és elkeseredett vagyok ezmiatt, de lassan tisztul a kép. Semmi sem fontosabb annál, mint menteni a növényeket. És megmaradni a középpontomban. Ez a világ nem erdemli meg az erőmet, higy erre vacakoljam el. 
Se a római jogban, se a erő szer ezetkeben nem hiszek és egyetlen porcikammal sem akarom rámogat i őket SEMMIben sem. Elavult világ, még rugdosódó, hatalom éhes emberekkel. Kiknek a természet nem szent es utolsó manyag játékként bánnak a Föld javauval.

Nem engedem, hogy vitorlamból kifogják a varázslatot!  
A kertem a nóvényeim a lényegek.