A „mujō” szó azt a gondolatot fejezi ki, hogy ebben az elképesztő világban egy lény sem marad meg, hanem szétesik, és állandó átalakulásban van. A japánok szeretik a cseresznyevirágokat, mert nem állandóak, és a mujō (múlandóság) érzetét keltik. Míg a nyugatiak az „öröklétben” keresik a szépséget, sok japán erősen hajlamos arra, hogy folyamatosan átalakuló jelenségekben keresse a szépséget. A Mujō a középkor óta erősödő japán szépségfogalom jellemzője.

Miért fogadták el ezt a koncepciót Japánban? Ez azért van, mert Japánban négy évszak van. A mujō (a természeti világ állandóan átalakuló aspektusa) fogalma a folyamatosan átalakuló évszakokhoz kötődik. Ennek eredményeképpen az olyan eszmék, mint a természet, nem az emberrel szemben álló tárgy, amelyet le kell győzni, hanem olyan tárgy, amelyhez az ember alkalmazkodik; a születés, halál és újjászületés ismétlődő ciklusának ismerete; nem tekinti a halált gyűlölet tárgyának; és a hanyatló tárgy iránti rokonszenv alkotta a japán esztétika alaphangját. Szépnek tartották elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak, és hagyni, hogy a természet járjon a maga útján.

A japán esztétika különböző aspektusai (többnyire) a mujō fogalmából származnak, így senki sem értheti meg a japán esztétikát anélkül, hogy megértené ezt a fogalmat.

Nomura Art

Az én általam vezetett Boldogasszony ünnepek is a Természet körforgásához kapcsolódnak. Ez által járhatjuk be, tanulhatjuk meg a földi körforgásban visszafelé vezető utat. Addig az emelkedésig, amíg a fátylon túli világba lépünk egyedül. Az éppen a MOSTban levés fontos pillanata ennek,