Éva és Theo két oldalról kézen fogták a kislányt és elindultak. Több száz aranykarkötős, mosolygós ember követte a város utcáin. Aznap este Punoban és környékén senki sem tért korgó gyomorral nyugovóra. Az emberek kivitték a házuk elé vacsorájukat, és jó szívvel invitálták az éhezőket, megosztották a rászorulókkal, amijük csak volt. A másnapi hírek örömükben könnyező embereket mutattak. Sokan életükben először élték meg saját jóságukat. 
 Elindult a világba egy szeretet-hullám, amit senki nem tud feltartóztatni. 
 Isten ereje a világ legegyszerűbb mozdulataiban ölt formát.

Purisaca Golenya Ágnes - A perui papnő