Tegnap unokaöcsémmel pidzásztam együtt. Gondoltam meghívom egy jó üveg sörre is. Engem is meglepett efeletti gondolatom, mert már majdnem másfél éve nem ittam alkoholt (egy traumatizált kapcsolat miatt). Undorítónak találtam. Tudtam idővel enyhül majd bennem ez a fajta érzés és újra vissza tudok majd térni egy kultúrált szülinapi borfogyasztásra. De ekkor jött a sör. Elsétáltam a Novróba, ahol azonnal megakadt a szemem két míves csomagolású palackon. Nagyon nem nézegettem, hogy mi is van benne. Kézműves. És a nevek!
Hildegard és Templárius. Na, gondolatm ez jó lesz!
Hildegard von Bingen volt az elsők között, akinutat mutatott nekem nem mindennapi életevel és gyógynövényes csodáival. Az üvegen ez áll:
“a sör, híd két világ között: egyszerre test és lélek harmóniája”.
Húúú, hát én annyira harmóniába kerültem a 9%-os sertől, hogy bizony víg kedvem lett. Szintúgy unokaöccs is.
Egyébként a Physica-ban Hildegard méltatta a komlót, mint jó tartósítószert. S a férfiak mélabúját is orvosolja keserűsége. A belső szervek megereszkedését teszi rendbe. Szóval mértékkel…hajrá!

Mai sétámon pedig találtam kinyílott kanadai Aranyvesszőfüvet és Réti füzényt. Mindjárt gyűjtöttem is egy keveset belőle. Szárítmány, tinktúra készül belőlük.

LÉTEZZ AZ IDŐN KÍVÜL!