Tegnap valamiért egy végtelen gyász fogott el. Semmi okom sem volt erre. Előbújt, váratlanul. Itt állt előttem és én nem tudtam kezelni. Nap végére átnéztem a volt párkapcsolataimat, a baráti, ismerősi kapcsolódásaimat és jobban lettem. 

Vannak olyan megmagyarázhatatlan érzések, amik előrelopakodnak néha. Ilyenkor megsimogatom őket, mert már nincsen létjogosultságuk rajtam. 

Valószínűleg hatott a közös tér is, melyben élünk. Nagy munka folyik, így ha eléggé érzékeny vagy, hat.