Napi gondolat 22/7/27
“Itt maga a lélek merül alá és éli meg a Mindent. Itt nyílik fel egyszerre a mélyre temetett múlt és a jövőbe helyezett tervek. Ez az állapot a Keresztút, ahol dönthetsz: visszadugaszolod az Ősvíz, az ős-emlékezet csatornáját, vagy hagyod, hogy szétáradjon és feltöltse mindened: minden sejted, minden porcikád, elméd, szíved. Miközben tudod, hogy az már nem lehetsz többé, ami voltál, mert akárhogy döntesz, megváltoztat mindörökké. Ha visszadugaszolod életed forrását, az Ősvizet, hamarosan kiszáradsz, és mikor megérted, mit tettél még siralmasabb állapotod lesz, mint volt, hisz ahogy Jézus-Isa tanította: “Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong, nyugalmat keres, de nem talál. Akkor így szólt: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, gazdátlanul, kiseperve és felékesítve találja azt. Akkor elmegy, vesz maga mellé másik hét magánál gonoszabb lelket; bemennek, és ott laknak, és annak az embernek az utóbbi állapota rosszabb lesz az előbbinél.”
Ha pedig már van bátorságod kiengedni az addig eldugaszolt Ősvizet, léted és életed teljes kozmikus emlékezetét, tudását, akkor felelősséged is messze több lesz - persze az ezzel együtt kapott lehetőségeid is.”
Golenya Ágnes Éva - 13 hold vándorai (részlet)