Kavarognak gondolataim bennem.
Elszigetelődni, vagy közösséghez csatlakozni?
Egyik sem tökéletes megoldás azt mondom.

Gyengeségeik:
Ha elszigetelődöm, nem látom a történések folyamatát, a mindennapos emberi akadályokat, így segíteni sem tudok úgy ahogy szeretnék.
Ha közösséghez csatlakozom, elmegy az erőm a más emberek szolgálatára és nekem már csak édes kevés marad meg.

Hozadék:
Ha elszigetelődöm magamra, páromra tudok figyelni. A termelésünkre, a teremtett világból való legjava kivételére. A teljes ráhangolódásra, mind a magomban való üzenet kibontására, mind a SZERelem megélésére.
Ha közösséghez csatlakozom, biztosítom a termékeink áramlását, segítem ezzel a rászorulókat és a saját anyagi javaim megteremtését is. Rácsatlakozom egy egymást segítő helyzet kialakulására. A hozzám fordulókat teljes mértékben megértem.

Talán az időszerű hullám megélése válik elsődlegessé. Hogy az éppen jövő hullámra fel tudjak ugrani. Egyszer erre, másszor arra. Figyelve, hogy mire van szükségem/ünk.

Észrevettem, hogy ha a megfelelő irányra összpontosítok, akkor nagyon gyorsan és hamar megtörténnek a váltások, javak bevonzása. A gondolati energia is pillanatokon belül átmegy. Megszólalni sem kell szinte.

SZÉP JÖVŐT!