EGYetemesség
Egyre többször hallom, hogy térjünk vissza a természethez.
Igen.térjünk!
De visszatérni a természethez - a föld, a patakok, a madarak, a gyógyító növények, állatok közösségéhez -, csak a megpihenés erejéig elég. Mert nem csak ez vagyok. Ez még nem az a tér, ami elegendő lenne, ahhoz, hogy megéljem a benne: rejlő erőket, minőségeket, tudást. Ez még a fizikai lét, mégha egy magasabb szintje is.
Én a világegyetemmel kapcsolatos lény vagyok. Kozmikus, más szóval. Ki kell terjesszem magam, hogy megérthessem a magasabb elrendeléseket is. Közben pedig ÖnMAGom felé is haladnom kell. Mert a magam EGYetemességét éppen úgy meg kell ismerjem, mint a világEGYetemességet. Ezen megismerések visznek aztán el az Isteni részem felé is, hogy az ABSZOLÚT Istent is felismerjem magamban és kívül is.
Amit mondani akarok az az, hogy ne állj meg!
Mindig van tovább!
Végtelen számú szálon indulhatunk EGYenként. De Aki a teljességével van, EGYségben él, azzal már tudok EGYetemes szinten köz-Ős-séget vállalni. Mert csak az EGY tanához való kapcsolódás visz EGYmáshoz minket.
Az EGY tana, isteni rendje belénk van írva. Ha kutatod, keresed MAGodban, ha kéred a megismerésre való lehetőséget, akkor felnyílnak a zárt kapuk. Van, hogy elég valakinek egy mondata, van hogy elég egy simogatás, van hogy elolvasol egy könyvet és van hogy olyan mélyen feladod a külsőt, kiüríted magad, hogy azonnal ott leszel és TUDOD.
CSAK TALÁLD MEG!
