Engedelmesség - uralkodás

A Nagy Mű összes munkásának kötelessége az isteni  akarattal szembeni "engedelmesség". Isten akarata közvetlenül rajtad, de másokon keresztül is érvényesülhet. Isten akaratát akkor ismered fel, ha mindent, amit tőled megkövetelnek, először alaposan megvizsgálsz, vajon egyezik-e a legbensőbb meggyőződéseddel. Isten a legbensőbb meggyőződésünkön keresztül szól hozzánk, és ilyenkor feltétlen engedelmességgel tartozunk. Ha bárkinek belső meggyőződésünk ellenére, csupán gyávaságból, félelemből, esetleg jólneveltségből vagy az anyagi haszon érdekében engedelmeskedünk, akkor ez a tulajdonság "szolgaisággá", sátánivá válik.

Az "uralkodás" azt jelenti, hogy a tudatlan és gyenge lényekkel meg kell osztanunk saját akaraterőnket. A nép minden erejét összefogó szeretetnek általános jóléthez kell vezetnie, az emberi önrendelkezés megsértése nélkül. Ha valaki szeretet nélkül és önző célokból igyekszik az akaratát másokra kényszeríteni, és megsérti embertársai önrendelkezési jogát, akkor az "uralkodás" isteni tulajdonságát sátáni "zsarnoksággá" alacsonyítja.