Az emberiség
mindig az adott készségének szintjén
adta és mutatta, mi az egyetemes törvény.
Az emberi egó rátette mindazt, ami az örvény.
Jelen időkbe érkezve
tudatunknak ezen szintjéből nézve
láthatunk rá minden tényre, elvre,
el lehet engedni végre.
Bátran lehet hozzányúlni,
nem szentségtörés semmi,
az emberi lelket kell nézni,
tudjon fejlődésében tovább lépni.
A jövőben mindenki járhat Önmagába,
s ahogy saját személyét vizsgálja,
a Földet átdimenzionálja.
Adatok halmaza fejekbe rakva,
s ha az egyént a túlélés kényszere hajtja,
nem tudja, ki ő valójába',
akkor nem ébred öntudatra,
nem ér véget a karma,
életünk tartozik - követel rovata.
Ha magas rezgésszinten eljutunk oda,
hogy a lélek a teremtő erejét, a hitet adja,
mindent tudását megnyitja, mintha ő gondolkodna,
Felsőbb Énünknek ezt képben, megérzésben továbbítja,
akkor elemző elménk végtelen tehetségünket megvalósítja.
Így érkezünk e szent hármassal Önmagunkba!