Igaz, hogy mostanában egyre sűrűbben vagyok ünnepi hangulatban, de a mai is ilyen. A forrósodó nap elején még az árnyékban találhatok enyhülést! Mezítláb kimentem a kertbe és körbetekintettem. Libatop, fodormenta, harsogó zöldű pitypang levél. Mind a kezembe kerültek. 

Tegnap kaptam egy kis kosárnyi  metélőhagymát és cukkinim is volt. Mi lett ebből?

A nagy cukkinit félbe, majd hosszában is félbe vágtam. Közepéből kiástam a puha, magos belsőt. A cukkini negyedét lereszeltem, héjastul.

A libatopot és pitypang levelet laskára vágtam.

Tálba tettem a cukkinit a zöldeket, egy házi tojást, kevés borsot és sót és úgy egy maréknyi lisztet. 

Összekevertem. Mindig sütés előtt készítem el, nehogy levet engedjen a sótól. 

Nagyon kevés olajon, kis palacsintákat formázva, serpenyőben kisütöttem. Házi joghurtból csipet sóval és néhány szál metélőhagymával öntetet készítettem a cicegéhez.

A mentából tea lett.

Készen a reggeli, idény szerinti falatozásra. 

Nincs új a nap alatt, így is fogalmazhatnám Balla Ede könyvét. Néhány újdonságra találtam benne. De ha te még nem hallottál a szent helyekről, a település nevek jelentéséről, vagy erővonalakról, az épített és természetes tájakról, akkor ez a te könyved. 

Ma van a kelta Lughnasad, vagy északi testvéreink nyelvén Freyblót. Az aratás kezdete. Nálunk kicsit előbb elkezdődik, földrajzi állapotunkból kifolyólag.