Pünkösdön gondolkodva, ez a részlet jutott eszembe. Ahogy Hildegard megélte a Szent Lelket/Szellemet, ahogy Ő hívta: az Eleven Fényt.

"EZUTÁN EGY VAKÍTÓ TISZTASÁGÚ FÉNYT láttam és benne egy zafírkék emberalakot, melyet keresztül-kasul szelídvörösen sziporkázó lángnyelvek jártak át. A tiszta fény teljesen átömlött a sziporkázva lobogó lángba, a sziporkázva lobogó láng pedig a tiszta fénybe. És [mindkettő], a tiszta fény és a sziporkázó lángnyelvek egészen átjárták az emberalakot, [mindhárom] egyetlen erővé és hatalommá lényegülve.

Újra hallottam, ahogy az eleven fény hozzám beszélt: Ez Isten titkának értelme, mely világosan megmutatta és megismertette, melyik az őseredet nélküli teljesség, a le nem hanyatló, melynek leghatalmasabb erejéből az erősek forrásvizei elő bugyognak."

Hildegard von Bingen - A megváltás tüzes műve