Hildegardis Bingensis, ismertebb nevén Szent Hildegárd (1098-1179) sokoldalú és szerteágazó tevékenysége a természettudomány, az orvoslás, a költészet és a zene területére egyaránt kiterjedt. Igazán híressé látnoki adottságai tették, melyek miatt már kortársai "német prófétanőnek" nevezték.

Élete viszonylag jól dokumentált. A Rajna-vidéki Bermersheimben született. Nemesi családból származott, és a disibodenbergi kolostorban nevelkedett. 1136-ban a kolostor vezetője lett, majd 1147-50 között a Bingen melletti Rupertsbergen létesített egy új kolostort, 1165-ben pedig egy másikat, a Rüdesheim melletti Eibingenben. Sokat utazott (főleg a német nyelvterület déli részén), és kora befolyásos személyiségeivel levelezett. Gyermekkora óta voltak látomásai, látnoki képességei. Jenő pápa hivatalosan is megerősítette és elismerte. Hildegárd a Rupertsbergen hunyt el 1179. szeptember 17-én, testét itt őrzik, ereklyéit pedig az Eibingenben lévő kolostor templomában. Szentként a nyelvészek és az eszperantisták patrónája, egyrészt azért, mert isteni sugallatra tanult meg latinul, másrészt a nevéhez fűződő ignota lingua (az ismeretlen nyelv) miatt. Ennek a Hildegárd által lejegyzett, Isten által inspirált nyelvnek a glosszáriuma német és latin megfelelőkkel maradt ránk, s e nyelv egyes szavait Hildegárd egyik versében (O orzchis Ecclesia ...) a latin szövegbe szervesen beépítve fel is használta.

Művei közül talán a legolvasottabbak ma is misztikus írásai (a Scivias és a Liber divinorum operum), valamint különös költőiségű, látomásokkal telített versei (Symphonia armonie celestium revelationum). Versei kötetlen, a mai szabad verset idéző szekvenciaformában íródtak; Babits Mihály Amor sanctusában is olvashatunk közülük egyet, az O ignis Spiritus Paracliti kezdetűt.[4] Ordo virtutum című drámájának témája az erények és a sátán harca egy lélekért.

Hildegárd természettudományi munkássága is nagyon jelentős, hiszen őt tarthatjuk a német orvostudomány és természettudomány első nagy alakjának. Causae et curae c. műve a betegségek okait és gyógyításukat tárgyalja, Physica c. műve pedig tulajdonképpen egy átfogó (kilenc könyvből álló) természettudományi enciklopédia.

Innen

2. Ó, Bölcsesség ereje

Ó, Bölcsesség ereje,

ki körbe-körbe jártál,

összefogva mindent és elvezetve

az egyetlen útra, melynek neve: élet.

Három szárnyad van:

a magasban száll az egyik,

a földön izzad a másik,

s mindenfelé röpül a harmadik.

Dicsőség és dicséret illet téged,

ó, Bölcsesség.

Hildegard von Bingen (fordította Polgár Anikó)