„… ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!”

(Filippi 4:8)

Légy őszinte: láttál már valaha megszállottan tökéletességre törekvő embert valóban boldognak? Nem, mert ha valaki azt akarja, hogy a dolgok mindig „egy bizonyos módon” történjenek, akkor az élete nyomorúságossá válik, hiszen a dolgok folyton változnak. Amint megoldasz egy problémát, egy másik adódik. Ahelyett, hogy megelégednének a kapott áldásokkal, és hálásak lennének, a perfekcionisták arra összpontosítanak, hogy mi nem jó, és miért kell azt megjavítaniuk. Lehet ez egy feladat, amit nem tökéletesen hajtottak végre, vagy néhány kiló, amit le kellene adniuk, vagy akár egy szekrény, melyben rendet akarnak rakni. Lehet ez valaki más hiányossága is: az életmódja, a viselkedése vagy épp a kinézete. Ha folyton a hibákon rágódunk – akár sajátunkon, akár valaki másén –, akkor képtelenek vagyunk a hálára. Pedig a hála a boldogság egyik lényeges eleme. Fogalmazzunk világosan: most nem a jóra való törekvésről beszélünk, hiszen az jó dolog. A tökéletesség megszállottjai viszont folyton azzal foglalkoznak, ami rossz. Igen, mindig lehet jobb módja annak, amit el akarunk végezni, de ez nem jelenti azt, hogy nem élvezhetjük az életet úgy, ahogy most van. Mi a gyógymód? Vedd észre, mielőtt beleesel abba a csapdába, hogy mindenáron változtatni akarsz valamin. Állj meg, és emlékeztesd magad arra, hogy egész jól ment minden a te bírálatod nélkül is. Pál azt mondja: 

„… akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál…” 

(Róma 8:28).

Érted már? Az irányítás Isten kezében van, tehát te nyugodtan elengedheted. Ahelyett, hogy folyton a negatívumokra összpontosítanál, azzal foglalkozz, 

„ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes” 

(Filippi 4:8). 

Ha ezt teszed, elkezdesz rájönni, milyen csodálatos is az élet.

Debby és Bob Gas – Mai ige