Mesék…  

Milyen fontosak is gyermekkorban. Amilyen tanítóak, olyan butítóak is lehetnek. Beléd ültetik a rettegést is, és a kíváncsiságot is. Velem ez utóbbit tették. 
Gyermeimnek már főleg új és saját meséket mondtam. 
Más szempontból vizsgálva, megvilágosodva, az alkotói, ihletett “vénát” elcsípve, átértékelhetjük a mások által írt meséket. Kevés olyan mese van, ami nem tartalmazza az írója érzelmeit, terheltségeit. Vagy akár egy korszellem paradigmáit.
De most új minta van.

Írjuk hát át! 

…és itt az én mesém is: Piroska nem fél már a farkastól