Gondolataim a szárazságról és a fényről.
Észrevettétek, hogy a legtöbb szellemi tevékenységben erősödő ember odavan a fényért! A nap ezerrel süt. A városok közelében fényszennyezés van este.
Mi van - persze ez csak amolyan “butácska” feltételezés -, ha a Földnek elege van már ebből. Ha kimeríti, kiszárítja ez a mérhetetlen fény, fényezés? Mi van, ha így van? Adnál egy cseppnyi esélyt annak, hogy ezt így végiggondold, ha tényleg változást szeretnél?
Mi van, ha megengeded, hogy az árnyad megérintsen?
Hogy megismerd magad.
Mi van ha engeded, hogy a Sötétség beavasson?
Mint mindig, mikor a végső beavatást meg akarták kapni.
VÍZ
Képzeld el, hogy a legtöbb vízbe nem hatol át a fény.
A talajvízbe, a kútvízbe, az óceán mélyére, a magzatvízbe, tó mélyére, barlangi patakba, forrás eredőjébe. Mégis Él, Életet ad.
Talán megvilágosítóak lehetnek ezek a tények, nemde? Talán a világosság a Sötétben rejlik?
Talán így sikerülne enyhülést hozni a Földre, a vakító, szárasztó fény helyett.

EGYütt VAGYunk!