Itt e hon, mely szeretetnek lesz hona. A Nemzet sorsa

kezetekbe adva, a helyzet kulcsa önmagatokban.

Ezen időket azért kaptátok, hogy ősvalótokban

Önmagatokat meglássátok, magatokat el ne hagyjátok,

magotokat el ne szórjátok, hanem vessétek, hisz a jó talajt kértétek.

Minden ősvaló a talaj, s mint ősi csíra a mag, ott talajt fogva, nyílik burka.

A megadott időben érintve, indul el növekedése.

Nézzetek egy olyan jövőbe, ahol az egyik Ember a karját

a másik Ember karjába öltve, emberi méltósággal Emberként élve,

egymás melle rendelve, egységben halad előre.

A hit és a türelem egy új Hont terem.