Napi gondolat 21/3/7
Elég sok gondolatom lett, amikre győzöm a válaszokat keresni.
De kiválasztottam egyet, ami időszerű is most. Sok tekintetben. Mind a bezártság okán, mind a tavasz okán.
Tavasszal, kerttel vagy akár egy virágládával RENDelkező NŐ RENDezi virágoskertjét, vagy erkélyládáját. Ritkítja vagy elajándékozza az elburjánzott kúszó, vagy magról szaporodott növényeket. A virágládába a piacon, virágkertészetben vásárolt palántákat ültet, vagy boltban vásárolt, vagy saját, fogott magokat vet el.
Mert a NŐ szereti a virágot.
Mert a virág Isten kedve.
Jókedvet varázsol a házba, az ott lakókra.
Nagyon egyszerű, nagyon fontos és nagyon szükséges teendő.
Napok óta látom, hogy a virágárusok bajban vannak. Legalábbis ezt adja a közösségi média. Mindenki osztja a képeket, felvételeket erről. Sokan magukénak érzik ezt, mégha nem is virágboltosok. Mert az embernek igénye van Isten kedvére, virágára.
Miért van szükség virágboltra? Mert az emberek nem ápolnak már virágoskertet. Az emeletes házakban, városban lakók nem tudnak kapcsolódni a természettel napi szinten. Ezért van szükségük egy szál virágra, egy erkélyládára, hogy legalább azt a pici mosolyt előcsalhassak maguknak, szeretteiknek, amit ezek hoznak. Képzeld el, milyen lenne az emeletes ház, ha minden ablakból omlana le az illatos virágözön!
Mert a virág békésséget hoz, megmosolyogtat, kisimítja a redőket a homlokodon, derűt varázsol.
Ezért ültess virágot!
Ne feledd, hogy nőként lelkedből ültetsz!
Mit tehet a férfi mindeközben?
Megteremti a lehetőséget az ültetésre. Aztán csodálja a virágokat nap, mint nap.
Így ér össze a kapcsolódás ebben is.