Hááát... mit mondjak. Bár „hát”-tal nem kezünk mondatot... Mert azok a „kutyaütő” véletlenek... amit soha nem véletlenek...mert teljesen véletlenül össze is csengenek... Ráadásul 9.11-et mutat nálam a dátumjelző (mivel német alapra van beállítva)...Mondhatnám, HELYZET VAN!

Kezdem a tegnappal, saját kitörésemmel, ami a video elé ültetett. Alapból teljesen más téma volt összeállítva az asztalomon, de az még csak fel se merült, jobban mondva csak zárójelben pendítettem meg, hogy majd, legközelebb.... Aztán az éjszaka a fülemben szólt egyik Mozart zongoraverseny Adagio tétele (már megosztottam, lehet, újra kiteszem, mert annyira szép) és azon morfondíroztam: miért EZ? És miért tér vissza újra és újra? Pontosan háromszor...Mi az ÜZENET EBBEN a dallamban? Aztán jött a reggel, ahogy kinyitottam az ablakot, „megütötte a fülemet a CSEND. Olyan csend, amit hallani lehet... Amikor az ember levegőt is alig mer venni, nehogy megzvarja... Amikor csak a fáról lehulló levelek halk neszezése a legerősebb zaj.. Amikor „elhallgat” az autópálya lármája és SEMMI nem hallható a megszokott, normál zajokból...Amikor az ÁHÍTAT itat át... lelket, testet, gondolatot...Ilyen indulás után következett a szokásos „kávé+ Kék vér könyv” testi-szellemi napindítója. Majd maga a Rituálé lehívása. Végül a „Terembura” helyzetére való rápillantás...

És összeállt a kép. Tovább...http://www.skorpiostudio.com/447682386?fbclid=IwAR11UiwU3XZMby2-srnI7D0JrQ_iLijjd0MOl-hikNBqKskX8EkeYTrhJnI