2020. nov 09.

Napról...napra

írta: P.Gabriella
Napról...napra

Avagy 20/11/9 hajnali gondolataim.

6a28823c-c054-4ed2-b949-271e1f6aef72.jpeg

Járom az utam. Mostanában megfordultam több társaságban. Megkerestek emberek, akik elakadtak, tanácstalanok. Amennyire tudok, segítek. Annyira tudok, ahol én is tartok. Meglökni meg tudok mindenkit, mert ebből jó vagyok.

Voltam olyan helyeken, ahol dolgozni, együttműködni tudtam szellemileg olyan célokért, ami nekem is fontos.

Voltam olyan társaságban, ahol még a hangom is elment, berekedt, mert így tudatták velem, hogy kár a szóért. Na jah, ebben még van mit tanulnom.

Voltam egyéni beszélgetésekben, ahol mindig és mindig ugyanoda jutott el az illető. Több ilyennel is találkoztam. Egyszerűen nem tudták átlépni a saját árnyékukat. Hiába a kötél amit kér és én dobok, hogy elkapja..azon fel is kell mászni. Úgy ahogy én is felmásztam és mászok folyamatosan. Én tudom, hogy nehéz. Mert én is rajta voltam már azon a részén. De azt is tudom, hogy más helyetted nem fogja megtenni. Sebes lesz a kezed, vérzik a térded, elmegy az erőd, de TARTS KI!
Irányt kérhetsz.
Gyógyulni neked kell.
Neked kell letenni a régit.
Igen, lehet, hogy ez fájdalmat fog okozni. Mert összetörsz egy hazug képet magadról, mert elmaradnak emberek mellőled, mert be kell csukj olyan kapukat, amik már nem szolgálnak tovább. Elveszítheted az állásod. De igazából tedd fel a kérdést! Állni akarok? Vagy haladni? Van elég hit magamban, hogy tudjam mindig van tovább és az Élet tartogat olyat számomra, ami bőség, jóság? Tehetsz kerülőket. Az is jó. Tenned neked kell. Másképpen nem megy.

“Az önmagunkon belüli EGY, a FORRÁS meglelése csak HU-man szinten lehetséges, amikor már SZABADOK vagyunk minden külső szabályrendszertől, izmustól, vallási dogmától, külső rituális előrírásoktól. Ennek első lépcsőfoka mindig a lázadás. Amíg az EGY-ÉN nem lázad, addig nem képes szétfeszíteni, lerombolni a külső erők által ráakasztott korlátokat. (..) Ez a rombolás építi egyben az újat. Ezt a sívai erőt nem érti avagy nem akarja ma az ember, sőt, menekül előle. (..)”

Golenya Ágnes - Kék vér gyermekei III. Részlet
(Köszönet a részletét Skorpió Stúdiónak.)

Voltam olyan egyéni találkozókon, ahol EGYÜTT tudtunk rezdülni. Örömmel, lelkesedéssel töltött el, hogy összeérünk, mind fizikailag, mind lelkileg, mind szellemileg. Reményt adott arra, hogy képesek vagyunk/vagyok kapcsolódni és van jövőbe vetett hit.

Úgy érzem mindennél fontosabb, hogy most senki se engedje el a változás szálát. Hogy erőt adjak/adjunk egy Új Világnak. Hogy ezek a rezgések, ezek a teremtésből kivett képek meg is valósuljanak a fizikai létben. Ehhez kell még sok erő. Ez megtörténhet egy szempillantás alatt. Nem tudom mi lesz, mi fog történni. De nekem kell tegyek azért, hogy ezt megvalósítsam magamban és kívül is.
...és NEKED...

Ha csak ülsz a fotelban és távolról szólsz bele valamibe, semmilyen módon nem veszel részt abban, hogy cselekedj valamelyik szinten (ami elérhető és valóságos neked), akkor az olyan, mintha várnád azt a bizonyos sült galambot.

Számomra fontossá vált minden szinten lépni. Nem elég csak fejben, szívben. Kell a MAtéria is.

Csodás napok állnak előttünk. A köd alatt megbúvik a lehetőség. A mélységben ott a megoldás. Merj merülni és nyitottnak lenni!

SZÉP JÖVŐT!

Szólj hozzá

Változás Tudatosság Kék vér Paradigma váltás Új minta