Ösküi kerektemplom
Melepetésként, Jásdról - Gyümölcsoltó ünnep - haza felé betértünk az ösküi kerektemplomba is
A Bakony lábánál, egy karsztos fennsíkon ékeskedik hazánk jelentős középkori műemléke az ösküi kerektemplom. A körtemplom (rotunda) eredetéről mai napig sok a találgatás, vélték már törökmecset, vártorony, sőt római kori erőd maradványának is. A 8-as út mellett Veszprémtől 15, Várpalotától 8 km-re található település kerektemploma hazánk egyetlen ilyen formátumú temploma. A templom történetéről és építéséről sem maradt fent adat. Az utóbbi évtizedek kutatásai középkori eredetre engednek következtetni, az Árpád-kori körtemplomok (rotundák) közé sorolják és XI. századi keletkezést feltételeznek, az 1975/76-ban végzett műemléki helyreállítás is ezt bizonyította.
A helyreállításhoz kapcsolódó fölmérés során derült ki, hogy a templom hajója nem kör alakú, hanem ovális (átmérője csaknem 7 m), eredetileg kúp alakú lehetett a teteje. A szentélyének belső íve eredetileg patkó alakú volt, nem pedig nyújtott félköríves. Bejárata régebben is a jelenlegi helyén volt, de az ajtónyílás eredeti formája nem rekonstruálható. A déli oldalra nyílik két romanikus résablak, nyugatra egy kis körablak. A szentélynek is hasonló ablakai lehettek. A község eredeti neve Őskő, valaha a Szalók nemzetség birtokában volt. A 15. század közepén az Újlakiak birtoka lett, akik várkastélyt is építettek a faluban. Az Árpád-kori körtemplomokegyikeként a 11. században épülhetett (az 1975/76-ban végzett műemléki helyreállítás is ezt bizonyította). Az Ujlakiak vára a domb alatti patak túlsó oldalán lévő magaslaton emelkedett. Székesfehérvár eleste (1543) után a falut elpusztították a törökök. Az új birtokos Zichyek az 1710-es évektől felvidéki szlovákokkal telepítették be a falut. A 18. század elején építették ki a jelenlegi tetőformát. 1725-ben katolikus templomként épült újjá. A gyarapodó lakosság számára kicsi lett a templom, s fölépítették a jelenlegi plébániatemplomot (1843-1847). Azóta a kerek templomot kápolnaként használják. 1909-ben középkori (15. századi eredetű) vaskulcsa a veszprémi múzeumba került.
Természetesen engem elsődlegesen a természeti kincsek érdekeltek. Jó illat volt a dombon és bizsergett, zuborgott a kezem alatt a föld. Jól esett a domtetőn elterülni és csak úgy LENNI...
Bemenni nem tudtunk, mert egy héttel előre kell egyeztetni az időpontot, de így is nagy élmény volt. Ajánlani tudom, annak aki arra jár.
