Ma reggeli olvasmányom egy elég érdekes könyv. Kákosy László - Varázslás az ókori Egyiptomban. Tőlem szokott módon amit olvasok, annak szeretek utánanézni, először más könyvekben, vagy az interneten, aztán magamban. Az ókori Egyiptom már tini koromtól érdekelt. Sok regényt, filmet, dokumentumfilmet és dokumentum könyvet elolvastam. Azt nem mondom, hogy mindig kristálytiszta volt előttem, amit láttam, hallottam, de akkor nem is az volt lényeg talán. Az izgalom, hogy ismerem sokkal többet jelentett. Nagy érdeklődésem alábbhagyott, mikor gyermekeim lettek, de mindig meg lehetett fogni egy-egy ilyen jellegű témával. 

Dendera, Hathor templom

Kozmogónia és kozmológia

A világot fenntartó isteneknek valamikor jelentős szerepe volt a mindenség létrehozásában is. Az őskezdet az egyiptomi gondolkodásnak egyik középponti kérdése, a mindenség változó létének kiindulópontját szep tepi-nek nevezték, ami annyit jelent, hogy"első alkalom". Az ezt megelőző állapot még őskáosz, tulajdonképpen nem sorolahtó a kozmosz létezésének folyamatához. Kezdetben mindent az Ősvíz (Nun) hullámai borítottak. "(Még) nem keletkezett az ég, nem keletkezett a föld, nem teremtették meg a talajt és a férgeket azon a helyen.

A víznek,mint ősanyagnak feltételezése nem egyedülálló elképzelése az egyiptomi vallásnak. Ez a képzet jelenik meg a babiloni teremtés-mítoszban (Enuma elis), fellelhetjük a Bibliában a Genezis könyvében, s az ión természetfilózófia első nagy képviselője, Thalész is a vízből származtatta a világot.

...

Az egyik tanítás, mely Hermúpolisz (Chemenu) városát tekintette a teremtés kiindulópontjának, helyének, az őskáosz negatív tulajdonságait négy férfi és női tagból istenpár képében személyesítette meg. A párok a következő neveket viselték:

Sötétség, Ősvíz, Végtelenség, Elrejtettség.

Azt mondjuk nem tudom, hogy miért írja itt, hogy negatívak a tulajdonságok?...elgondolkodtató... Talán a megfoghatatlanságuk miatt?

A nyolc tagú istencsoportból a férfiaknak béka, a nőknek kígyófeje volt, ami az egyiptomi állatszimbolika nyelvén szintén ősisteni jellegükre utal.

Ekkor megkerestem kik voltak ezek az istenek. Meglepetésben volt részem.

Heget, Heket

Nehebkau

Nos, itt nincs zsákbamacska, elég egyértelműek a képek. Szóval a Békafejű Heget, inkább nőies vonásokkal bír, a Kígyófejű, Nehebkau pedig inkább férfiasakkal. Bár ha jól belegondolok az Isteneknél egyáltalában nem a földi szempont volt a fontos. Valósznüleg nemtelenek voltak, legalábbis ők még. Talán az író szemlélete látszik itt is meg. Mindenestre itt elgondolkodtam kicsit a kígyón is... Annyira női szimbólumnak igyekeznek beállítani. Pedig lehet, hogy csak kor függő ez is. Mikor ki képviselte a kígyó, vagy a béka energiáit. 

Nut az Ég Istennő és Geb a Föld Isten (papirusz másolat)

Még egy érdekességet leírok.

Az égről és földről különös, de a természeti környezet figyelembevételével könnyen megmagyarázható felfogást tapasztalhatunk az egyiptomiaknál. Más népeknél általában az ég hímnemű istenség, a föld pedig nőnemű, Földanya, hiszen belőle csírázik ki az eső hatására a növényi élet. Egyiptomban ezzel szemben az eget (Nur), a hátán fekvő földisten (Geb) felett négykézláb álló nőalaknak képzelték. 

Azt hiszem nem árt, mikor olvasol valamit - bármit - utána nézel több helyen, hogy helyesek-e az állítások és hogy belül mit érzel az olvasáskor.