Van egy elhagyatott ház a falumban, ahol az illatos japán lonc hatalmas teret foglalt magának. Nem lehet úgy elmenni mellette, hogy ne szagolgass bele a bódító levegőbe.

Ellepik a virágot a kacsafarkú szenderek és a hatalmas, gömbölyded dongók. Megkértem őket, hogy repüljenek át a túlsó oldalra, hogy ne zavarjuk egymást. Vittem magammal egy üveget és kényelmesen beleszedegettem a fehér virágokat.

Otthon felöntöttem jóminőségű mézzel, megkavartam és lezárva napfényes ablakba állítottam. Itt felejtem, úgy egy hónapot. 

 A japán lonc (Lonicera japonica) széles hatókörű növény. Antibakteriális és antivirális hatású (staphylococcus aureus, streptococcus B-hemolytic, Escherichia coli, vibrio cholera, salmonella typhi, diplococcus pneumoniae, diplococcus meningitidis, pseudomonas aerurginosa, mycobacterium tuberculosis, and bacillus dysenteriae). Kár lenne tudását veszendőbe hagyni... Rendbe rakja az emésztő rendszer bél traktusát, segít a testnek a mérgek ürítésében, le viszi a lázat, antioxidáns, fogamzásgátló hatása is van. Ezért nem ajánlom gyermek áldásra váróknak!